Autó

Kihívás

Ezen a héten egyáltalán nem fogom használni az autót.

Eredmény

Megspórolok legalább 1000 forintot, nem szennyezem a környezetet és új szemmel fedezem fel a világot.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

Legalább egy hétig kevesebb lenne a közúti baleset, tisztább lenne a levegő és megspórolnánk 450 ezer tonna széndioxid-kibocsátását.

Adatok


45 kg CO2
86 gm2
30 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Ezt a kihívást eddig 0 ember vállalta be

Összes megtakarítás

Mennyit autózunk?

Az utóbbi évtizedben több mint 50 millió autót gyártottak minden évben, és kábé 600 millió autót használnak jelenleg a világon. Ebből a forgalomból Magyarország is kiveszi a részét:

  • a magyar háztartások 80–85%-a használ személygépkocsit
  • és összesen több mint 3 millió, átlagosan 11 év körüli kocsink van forgalomban,
  • aminek a nagy része benzines, ötöde pedig dízel üzemű.

Az autók nagyobb részét (92%) magánszemélyek, mindössze 8%-át üzemeltetik „jogi” személyek (pl. cégek) – persze az utóbbiak volánjánál is magánszemélyek ülnek, csak nem ők fizetik a költségeket.

2009-ben közel 1,5 milliárd alkalommal szálltunk be a kocsiba és közel 24 milliárd kilométert tettünk meg vele napi utazásainkhoz – átlagosan 18-18 km-t autózva.

Autók és problémák

Az autózással sok és sokféle probléma van, amelyeket szinte a végtelenségig lehetne taglalni. A teljesség igénye nélkül néhány a legfontosabbak közül:

Az autók sok helyet foglalnak. Nézz csak körbe, hogy a parkoló autók mennyi helyet foglalnak el a közterületeken! Ha például egy autóbusz utasai mindannyian autóval akarnának menni, 20-szor nagyobb útfelületre lenne szükség, ami már egy egész szép kis kocsisor. Ráadásul az autókat tárolni is kell valahol, de a parkolók és garázsok mellett szintén nagy területre van szükség a benzinkutakhoz, szerelőműhelyekhez, roncstelepekhez és az autós infrastruktúra többi eleméhez.

Az autózás árt az egészségnek. A törvény csak a dohánygyárakat kötelezi arra, hogy ráírjanak ilyesmit a cigarettás dobozokra, pedig nyugodtan fel lehetne tüntetni az autókon is. Az autózás negatív hatásai között ott találjuk a súlyos egészségügyi következményekkel járó légszennyezést, a baleseteket, de az autóforgalom által okozott stresszt is.

Az autózás szennyezi a levegőt. Az autók kipufogó gáza egy sor egészségre káros vegyületet tartalmaz, így szén-monoxidot, nitrogén-dioxidot, nitrogén-monoxidot, kén-dioxidot, porszemcséket, formaldehidet, vagy épp többgyűrűs szénhidrogéneket. Bár ezek külön-külön is mind megérnek egy-egy misét, a következő három szennyezés különösen aggályos:

  • A porszennyezés, aminek a legnagyobb része (43%-a) a közlekedésből származik. Míg a többi porkibocsátási forrás (lakosság, ipar stb.) kibocsátása csökkenő tendencát mutat, a közlekedés egyre több szennyezést okoz. A porszennyezésben különösen nagy problémát jelent a finom, 10 mikronnál kisebb részecskékből álló por (ennek jelölése: PM10), ez ugyanis annyira apró, hogy a szervezet nem tud védekezni ellene. Könnyen bekerül a tüdő mélyebb részeibe, illetve a véráramba is. Ezek a részecskék számos egészségügyi gondot okoznak, bizonyítottan növelik például a vérrögképződés és a mélyvénás trombózis kockázatát. Magyarország PM10-szennyezettség terén az élen jár Európában: számítások szerint közel 16 ezer ember hal meg és évente legalább 16 millió napon betegeskedünk miatta.
  • Az ózonszennyezettség, ami ugyan nem kipufogó gáz, viszont abból képződik. Az ózon rákkeltő és irritáló anyagok képződését eredményezi a városi levegőben – a nyári melegben fotokémiai szmogot alkot, ami legalább annyira veszélyes, mint a téli szmog (mégis kevesebbet hallunk róla). Amennyiben az ózonkoncentráció meghaladja a határértéket, a szennyezett levegőnek kitett emberek körében 30%-kal megnő annak a kockázata, hogy tüdőbetegségben haljanak meg. Az ózonkoncentráció szintén folyamatosan emelkedő tendenciát mutat az utóbbi évek átlagában, ebben szintén az élen járunk Európában.
  • A globális klímaváltozásban főbűnös széndioxid-kibocsátás magyarországi emissziójának közel negyede származik a közlekedésből. Míg minden más szektor kibocsátása csökken, a közlekedésé évről évre nő az 1990 óta eltelt időszak átlagát nézve. Ha az átlagos autóinkat vesszük alapul és 180 gramm/kilométeres kibocsátással számolunk, akkor a 2009-es autóforgalomból több mint 4,3 millió tonna széndioxid-kibocsátás származott, ami Magyarország egész éves széndioxid-kibocsátásának a jó 7%-a.

Az autózás veszélyes. Az összes közlekedési módozat közül a közúti közlekedés a legveszélyesebb – a légi, vízi és vasúti forgalomban 2009-ben századannyi baleset történt (összesen 17.808 személysérüléses és 747 halálos közúti baleset történt, valamint 817-en haltak meg), mint az összes közúti személysérüléssel járó baleset. (Ha a sérülés nélküli balesetek is beleszámolhatóak lennének, ez a különbség még nagyobb lenne). A három vezető ok ebben az évben: a gyorshajtás (4.773 eset), az elsőbbségi jog meg nem adása (4.228 eset), és a kanyarodás szabályainak megsértése (2.602 eset) volt.

Az autózás butít. Az autózás és autóbirtoklás nyomán kialakuló autóközpontúság végül nemcsak átalakítja a gondolkodásunkat, sajátos módon szűkíti is gondolkozásukat. Egész személyiségünkre kihat, aminek csak egyik megnyilvánulása a vezetésközbeni dühroham, amit pszichológiai defektusként tartanak számon. Többről van itt szó: az autó olyan magas ló, amiről mindenki más lenézhető. A legrosszabbak ebből a szempontból azok a városi terepjárók, amelyeket kifejezetten a másokat lealázó imidzzsel adnak el, és amelyekhez azt az üzenetet társítják, hogy semmi nem számít, mindenen át lehet gázolni, vagy aminek a város csak egy játékasztal. De a beszűkülő látásmódot mi sem példázza jobban, mint a 20. századi városépítészet maga: a városokat egészen máig autós szemmel, az autóforgalom számára tervezték meg – az ember és az emberi közösségek másodlagosság váltak.

Az autózás nagyon drága. Bár nem veszünk róla tudomást, az autózás költségei nem csak nálunk jelentkeznek. Azon túl, hogy megvesszük az autót és fizetjük az üzemeltetésével kapcsolatos díjakat, még rengeteg további, nagyrészt másokra hárított költséggel kell, legalábbis kellene számolni az utak építésétől és fenntartásán át az autózás okozta egészségügyi költségeken át egészen azokért a károkért, amelyek a természetes környezet érik. De ha mindössze a minket terhelő költségekkel számolunk: 2009-ben havonta átlagosan 52 milliárd Ft-ot (az egész év folyamán 624 milliárd Ft-ot) költöttünk közlekedésre, amiből a legtöbb pénzt (35,5 milliárdot) az autóhasználatra fordítottunk (üzemanyagra, autópályadíjra és parkolásra). Ezzel szemben közösségi közlekedésre 16,5 milliárd Ft-ot költöttünk. A személygépkocsi-használat átlagos költsége ráadásul magasabb, mint a közösségi közlekedés átlagos költsége: míg az autózás 18 Ft-ba került utaskilométerenként, a közösségi közlekedés csak 13 forintba. Ráadásul ebbe még nem számoltuk bele, mennyibe kerül megvásárolni és fenntartani egy autót – ezzel együtt akár arra is juthatunk, hogy az autó nélkülözésével még a közösségi közlekedésre fordított összeggel együtt is többszázezer forintot takaríthatunk meg évente, amiből bőven telhet taxizásra vagy autóbérlésre is, ha úgy alakul.

Van, aki mindezt úgy fogalmazza meg: „Az autó függőséget okozó kábítószer, amely megöli a bolygónkat”.

Amit autózás helyett tehetsz – avagy az igazi alternatívák

Az autóipar is próbálja zöldíteni magát, egyre több és több „öko” modell jelenik meg a piacon. Ezeket gyakran az autózástól teljesen idegen üzenetekkel csomagolva forgalmazóik azt a látszatot kívánják kelteni, hogy bennük a megoldás. Ám ne hagyd, hogy megtévesszen a szemfényvesztés: az autózás sosem lesz környezetbarát közlekedési mód. Hogy mi az?

Mindenekelőtt a gyaloglás. A gyalogláshoz gyakorlatilag nem kell több, mint évszakhoz illő öltözet és idő. Ráadásul városi környezetben gyalogolni gyorsabb is mint autózni: arra mész, amerre akarsz, lépcsők, egyirányú utcák, lezárt szakaszok és autómentes övezetek sem akadályozzák az előrejutást, és parkoló helyet sem kell fizetni. Akadályok persze itt is lehetnek: pl. ha babakocsival mozogsz.

Sorban a második a kerékpározás. A mai napig a leghatékonyabb közlekedési mód: ugyanolyan távolság megtételéhez egy biciklista számára harmadannyi energia szükséges, mint egy gyalogosnak, huszonötször kevesebb, mintha vonattal utazna, és 53-szor kevesebb, mintha autóval. A bicajozáshoz persze bicikli kell, amit – ha nincs – legegyszerűbb kölcsönkérned. Ha veszel, érdemes használtat venni – 20-25 ezer forintért már klasszakat kapni. Bérelni nem érdemes, mert jelenleg szinte ugyanennyit kellene érte fizetned.

A közösségi közlekedés – magyarán a vonat, busz, villamos, metró, HÉV és társaik is jó megoldás lehetnek, különösen hóban, fagyban, esőben; ha sokat kell utazni, vagy ha csak épp lusta vagy. Ebben az esetben heti bérletet (ahol van) vagy jegyeket kell vásárolnod, aminek az ára a közlekedési társaság és a megtett távolság szerint változik.

Érdemes lehet ezt a három opciót keverni is: azaz például elbiciklizni a vonatmegállóig, ott biztonságos helyre egy jó lakattal kikötni a cangát, aztán a városba bevonatozni, ott pedig akár helyi tömegközlekedéssel, akár gyalog közlekedni.

S mit tegyél, ha ugyan tartani akarod a fogadalmadat, de mégis égetően szükséges az autó?

Ilyen esetben még mindig jobb a taxi (esetleg a riksa), vagy pedig a telekocsi. Ezek egyaránt segíthetnek abban, hogy csökkenjen a forgalom az utakon, te pedig mentesülhetsz az autófenntartás terheinek nagy részétől is. Taxi szinte mindenhol van, riksa (tudtunkkal) csak Budapesten, a jelenleg működő telekocsi közvetítők viszont lefedik az országot.

Miért lesz jó, ha ezen a héten nem autózol?

Ha valaki minden nap csak egyszer autózik el az átlagosnak vett 18 kilométerre levő úticéljához, és ezt a következő héten tömegközlekedéssel váltja ki, akkor

  • 1260 forintot és
  • 45 kiló széndioxid-kibocsátást spórol meg.

A további előnyök pedig attól függenek, hogy mit csinálsz helyette. Ha gyalogolsz és biciklizel, akkor gyakorlatilag egyáltalán nem fogod a környezetet terhelni, még több pénzt spórolsz, és még a fizikumoddal is jót teszel.

Végül: az autóról lemondás lehet böjti gyakorlat is – nyugati országokban ezt már az egyházak is hirdetik.