• strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/views.module on line 906.
  • strict warning: Declaration of views_handler_field_username_comment::init() should be compatible with views_handler_field::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/nodecomment/views/views_handler_field_username_comment.inc on line 48.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::init() should be compatible with views_handler::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 744.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 159.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.

Faültetés

Kihívás

Ültetek egy fát.

Eredmény

Hozzájárulok, hogy a levegőben minél kevesebb szén-dioxid és szennyeződés legyen.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

Akár egy közepes méretű város egész éves szén-dioxid kibocsátását is semlegesíthetnénk!

Adatok


650 kg CO2
20 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Összes megtakarítás

6500 kg CO2

Mit köszönhetünk a fáknak? Miért jó a faültetés?

A fák egy sor pótolhatatlan ökológiai szolgáltatással járulnak hozzá környezetünk élhetőségéhez – ezalatt nem csak a komfortosságot, az egészséges és tiszta környezetet értjük, hanem általában véve az emberi élet lehetőségét.

Ezek a szolgáltatások együtt és hatványozottan jelentkeznek, ami miatt csak korlátozottan van értelme szétválasztani őket, s akkor is csakis azért, hogy könnyebben megértsük a fák jelentőségét. Lássunk tehát néhányat a legfontosabbak közül!

Oxigén

Tudtad, hogy egy ember évente 175 kiló oxigént lélegez be és 332 kiló szén-dioxidot lélegez ki? Az, hogy mégis elég levegőnk van, a növényzetnek köszönhető. A növények ugyanis fotoszintézisük részeként a légkör széndioxid-tartalmát alakítják át fényenergia és víz segítségével a növekedésükhöz szükséges cukorvegyületekké.

A folyamat mellékterméke az éltető oxigén – ennek híján a földi élet általunk ismert formája és gazdagsága nem lenne lehetséges.

Az oxigén termelésében a fáknak különösen fontos szerepe van. Számítások szerint egy lombköbméternyi lomb (4-5 négyzetméter levélfelület) egyetlen vegetációs időszak során (azaz lombfakadástól lombhullásig) 650 gramm oxigént termel.

A fák, illetve lombkoronájuk oxigéntermelő képessége természetesen függ méretüktől és életkoruktól, ami viszont fajtájuk és élőhelyük függvénye. Átlagosan azonban egy 70 és egy 50 éves fa kell ahhoz, hogy előállítsa egy ember éves oxigén szükségletét – tízéves fákból ugyanehhez a teljesítményhez már vagy 100 példány kellene. Az idősebb fák tehát különösen értékesek!

A légkör széndioxid-tartalmának szinten tartása

A földi élet szempontjából legalább ilyen fontos, hogy a fák hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek le: egy négyzetméter levélfelület mintegy 150 gramm szén-dioxidot dolgoz fel.

A magyarországi faállomány 60%-a 40 év alatti, harmada 20 évnél is fiatalabb, az átlagéletkor 39-40 év. Így átlagosan egy fa 24 kiló szén-dioxidot képes megkötni egy év alatt, az átlagosnak tekintett élettartama alatt pedig körülbelül 650 kilót.

Ez alapján egy átlagos magyar polgár élete során kilélegzett szén-dioxid ellensúlyozásához 38 átlagos korú fára volna szükség, az összes magyar lakos esetében közel 380 millió fára. Persze, az idősebb példányok ebben az esetben is jobban teljesítenek.

De az emberek kilégzése az életmódjukból és gazdasági tevékenységükből fakadó – a klímaváltozáshoz vezető túlzott mértékű – széndioxid-kibocsátás mértéke mellett eltörpül. Magyarországon ez az érték 2007-ben 5,76 tonna volt fejenként – ezt összesen 90 billió átlagos korú fa tudná ellensúlyozni.

Ennyi fa persze aligha van Magyarországon. Még szerencse, hogy a fák mellett a növényzet többi része is közreműködik a szén-dioxid megkötésében; hogy a világ más részeinek vegetációja szintén közreműködik ebben; s hogy annak egy jelentős része (különösen a trópusi esőerdők) ráadásul nagyobb széndioxid-megkötési képességgel is bír, mint a hazai vegetáció.

Nem véletlen, hogy a fejlett országokban egyre nagyobb üzletté növi ki magát az életmódunkból, fogyasztási szokásainkból, vagy épp munkánkból fakadó széndioxid-kibocsátás ellensúlyozása. Az ún. carbon offsetting projektek nem kis része épp fatelepítés: nagy eséllyel a repülőjegy árára fizetett extra költségünket egy faültetvény létrehozására fogják fordítani.

De hogy lássuk a mértéket: a közepesen öreg magyar személygépjármű park szinte minden futott 100 kilométere után ültetni kéne egy fát, hogy kompenzálni tudjuk az autózás okozta széndioxid-kibocsátást.

A szennyező anyagok lekötése

A fák a szén-dioxid mellett más légszennyező anyagokat is kiszűrnek a levegőből. A lebegő por és a hozzá tapadó szennyezőanyagok (pl. nehézfémek), illetve mindenféle egyéb lebegő részecskék (pl. korom, azbeszt) megülepednek a leveleken, ahonnan aztán az esővíz időről-időre lemossa őket, folyamatosan biztosítva a felületet az újabb és újabb anyagok kiszűrésére.

Míg egyetlen apró, 5 centis falevél is mintegy 2 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni tavasztól őszig, egy 40 éves fa bő 200 kilót.

A klíma kedvezőbbé tétele

A fák környezetünk mikroklímája szempontjából is fontosak.

Nyáron, tűző napsütésben nemcsak árnyékot adnak, de le is hűtik közvetlen környezetüket. Ez ugyancsak a fotoszintézisnek köszönhető, a folyamat során ugyanis víz szabadul fel.

Azaz a növények párolognak (nem is kis mértékben: egy 50 éves fa mintegy 4 köbméternyi vizet párologtat el a vegetációs időszak során), ami viszont hőelvonással jár. Így a burkolt környezethez képest a fák árnyékában akár 10-13°C-kal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet nagy melegben.

Árnyék és a szelek felfogása

Ne feledkezzünk meg az energiatakarékossági szempontokról sem! A ház déli részével szomszédos lombhullató fák hasznos árnyékot adnak nyáron, míg télen átengedik a napsugárzást. Így míg nyáron részt vesznek a napsugárzás kivédésében, télen nem akadályozzák meg, hogy épületünk hasznosíthassa a nap sugarait.

Ugyanakkor a ház északi, északnyugati oldalára ültetett örökzöldek felfogják a szelet, ami télen különösen áldásos lehet. Mindezzel fűtési és hűtési energiát tudunk megspórolni.

Ezek mellett a fák esztétikai jelentősége, a biológiai sokféleség fenntartásában, a talaj-, rezgés- és zajvédelemben játszott szerepe további fontosságot tulajdonít nekik, nem is beszélve a fák virágairól, terméseiről, gyümölcseiről, amik szintén igen értékesek.

De egyáltalán, nagyszerű érzés, ha van egy saját ültetésű fád, ami életed során egyre növekszik, egyre szépül, s egyre fontosabb lesz a földi élet szempontjából! Már egyetlen fa ültetésével is jótékonyan támogatod a világot!

Ha mindenki ültetne egy fát…

Ha minden magyar állampolgár ültetne egy fát, és azoknak is ültetnénk, akik nem tudnak, mert már túl öregek vagy még túl fiatalok, akkor átlagokkal számolva 240 ezer tonna szén-dioxidot vonnánk ki a légkörből. Ez megfelel egy közepes méretű városra jutó teljes éves kibocsátásnak.

Faültetési tudnivalók

A legjobb, ha faültetés előtt kikéred egy kertész véleményét, illetve tőle kérsz tanácsot, útmutatást. Sok időt, bosszúságot, kellemetlenséget előzhetsz meg ezzel.

Fajtaválasztás előtt

Alaposan gondold meg, milyen fát kívánsz elültetni, mert egyes fák esetleg allergizálhatnak, (pl. a kanadai nyár), vonzhatnak bizonyos kártevőket és még számos egyéb kellemetlenséget okozhatnak (pl. szagok).

Vásárlás előtt

Háromféle facsemete kapható: szabad gyökerű, földlabdás és konténeres.

A földlabdás növények esetén arra figyelj, hogy a gyökérzetét körülvevő, általában jutazsákkal burkolt föld kemény tapintású legyen. Csak olyan csemetét vásároljál, amit ha közvetlenül a földlabda fölött megfogva felemelsz, nem nyaklik el. Szabad gyökerű példány esetében pedig arra kell odafigyelni, hogy a gyökér minél több hajszálgyökeret tartalmazzon, s hogy a gyökérzet ép legyen.

Vásárlás után

A vásárlást követően a fát elültetéséig hideg, árnyékos, védett helyen, gyökerét pedig nedvesen kell tartani. A csupasz gyökerű csemetét ültetés előtt érdemes egy jó fél napra vízbe is állítani, hogy alaposan megszívhassa magát.

Elhelyezés

Jól fontold meg, hova kívánod elültetni a fácskádat:

  • a különböző fafajtáknak rájuk jellemző a helyigénye, de alapvető igazság, hogy a fáknak nagy a gyökérzetre, a gyökérzetnek pedig nagy helyre van szüksége;
  • ellenőrizd, hol futnak a vezetékek (a föld felettiek is!), a csatorna, és hol vannak egyéb közművek, amiket esetleg megkárosíthat a fa (ha bizonytalan vagy, érdemes megkérdezni a szolgáltatókat);
  • a szomszédhoz se legyen túl közel – sok konfliktust előzhetsz meg ezzel.
  • Ha nem a saját területedre ülteted, kérj engedélyt a terület tulajdonosától. Figyelj arra is, hogy nehogy ellophassák a csemetét – sajnos ez előfordulhat.
  • Végül: a faültetésre jogszabályok is vonatkoznak. Nem árt ezekkel is tisztában lenni és nem szembemenni az előírásokkal.

Az ültetés ideje

  • Fát ültetni lombhullástól rügyfakadásig lehet, amikor nincs nedvkeringés a növényekben.
  • Az ideális ültetési idő hűvös, felhős és párás, de semmiképp sem szeles.
  • Bár egyes érzékenyebb gyümölcsfajtákat (kajszibarack, őszibarack vagy dió) kora tavasszal ajánlott ültetni, a konténeresek és földlabdásak pedig elméletileg egész évben ültethetőek, mégis a késő őszi ültetés a leginkább ajánlott. A fa ugyanis ilyen esetben már a tél folyamán is gyökeresedhet, ami lépéselőnyt jelent számára a tavaszi ültetésű fákkal szemben.

Előkészítés

  • Az ültetőgödör nagysága a fajtától és a talajtól függ. Általában azonban legalább egy négyzetméter felületű, 80-100 cm mély gödörre van szükség.
  • Miután ezt kiástad, önts bele egy vödör vizet, hogy a fa környezete megszívja magát nedvességgel.
  • A kiásott föld felső részét keverd össze komposzttal, tőzeggel, és lapátold vissza a gödörbe. Keverhetsz a földhöz szerves trágyát is, de ebben az esetben vigyázz rá, nehogy közvetlenül hozzáérjen a gyökérhez.
  • Szabadgyökeres facsemete esetén a gödör aljára verj egy kellő hosszúságú karót, de ne teljesen a közepére (oda a törzs kerül majd).
  • A kiásott gödör aljára érdemes dréncsövet is fektetni, amivel a fa gyökérzete hatékonyan lesz öntözhető.

Behelyezés

  • A csemetét a gödör közepére kell helyezni, a karó mellé. Figyelj rá, hogy az ültetés végére olyan mélyen legyen elültetve, mint amilyen mélyen a faiskolában volt (ennek szintje a tövön látszik).
  • Miután betetetted, amennyiben össze volt kötözve, csomagold ki a gyökeret. Konténeres csemete esetén értelemszerűen le kell venni a konténert ültetés előtt, a földlabdásról viszont a jutazsákot nem kell, mert úgyis elrothad (viszont a zsákot összefogó drótot vagy műanyag spárgát el kell távolítani).
  • A gyökereket rendezd el, s ha bármelyik gyökér eltört, sérült, roncsolódott, azt érdemes lemetszeni.
  • Ha vertél karót a gödör aljára, rögzítsd nyolcas kötéssel a csemetét úgy, hogy a csemetén a kötés magasabban legyen, mint a karón. A rögzítéshez a legjobb, ha rongyból hasított textildarabot használsz.
  • Konténeres és földlabdás csemete esetén behelyezés után érdemes a gödröt felönteni vízzel, hogy a földlabda kellő nedvességet szívhasson fel.
  • Amikor már a víz felitatódott és elszivárgott, fogd meg a tövet, majd dobj rá egy adag földet. Érdemes nem egyedül ültetni, mert akkor míg valaki a fát tudja fogni, a másik lapátolhat.
  • A föld visszatöltése közben tövénél fogva óvatosan rázogatva emeld kicsit felfelé, majd megint dobj rá földet. Ilyen módon biztosíthatod, hogy a gyökér alatt ne levegő, hanem föld legyen – erre figyelj mindvégig.
  • Amikor elérted a kívánt magasságot, de még nincs a gödör teljesen betemetve, önts bele megint vizet, és óvatosan mozgasd meg párszor a fát. Így a gyökerek mentén is jól el tud rendeződni a föld, kitöltődnek a légrések.
  • Amint felitta a föld a vizet, dobj rá megint egy kis földet, paskold le (taposni nem kell, mert úgy még meg is sérülhet a fiatal gyökérzet), majd töltsd meg a gödröt úgy, hogy még egy vakondtúrásnyi felesleg is maradjon. Döngöld le, illetve most már egy kicsit, de nagyon óvatosan, meg is taposhatod, hogy beálljon a kellő szint, s hogy stabilon álljon a fa, de azért vigyázva, nehogy lefojtsuk.
  • A maradék földből alakítsunk ki peremet: ez fogja megakadályozni, hogy a következő bőséges locsoláskor a víz ne tudjon elfolyni.

Karózás

Az ültetést követően érdemes lehet a karóhoz rögzíteni, illetve karóval megtámasztani a fát, különösen szeles helyeken. Fontos, hogy

  • vékony zsineg, s még inkább drót helyett valamilyen textilből hasított ronggyal rögzítsd;
  • a karót távolítsd el, amikor már úgy látod, megeredt a fa – a kikötés ugyanis gátolhatja a fejlődésben.

Mire figyelj még?

Öntözés

A frissen elültetett fának sok nedvességre van szüksége addig, amíg ki nem alakul és meg nem erősödik gyökérzete. A nagyobb fajtáknak ehhez több évre is szükségük van – csak ezután lesznek képesek arra, hogy a talaj mélyebb rétegeiből és több méteres körből felszívják a nekik szükséges vízmennyiséget.

Addig azonban nekünk kell öntöznünk őket:

  • tavasszal, az idő melegedésével párhuzamosan heti 2-3 alkalommal;
  • a nyári forróságban akár naponta;
  • ősszel alaposabban, hogy segítsünk a télre való felkészülésben;
  • télen, a lombhullás és a fagyás beállta után már egyáltalán nem szabad locsolni.

Fontos azonban, hogy a talaj nedvessége számít és nem a kilocsolt víz mennyisége. A túlöntözés többet árt, mint használ: levegőtlenné teszi a talajt, amivel a gyökeret a felszín közelébe csalogatja; a tápanyagot kilúgozza a talajból; elrontja a talaj szerkezetét; ráadásul még drága is.

Hogy megállapítsd, elég nedves-e a talaj, áss le a földlabda körül 10cm mélyre, és markolj a talajba. Ha az összeáll a kezedben, nincs szükség locsolásra, ha viszont szétporlad, van. Az első 2-3 évben érdemes tavasszal és ősszel ezt 2-3 naponta megismételni.

A talaj nedvességét árnyékolással (mulcsozás) őrizheted meg (ld. alább).

Érdemes lehet a csepegtető öntözés alkalmazása, aminek a lényege, hogy a tőhöz vezetett csőből lassan csepeg vagy szivárog a víz. Ennek előnye, hogy a föld anélkül tartható nedvesen, hogy eláztatnánk, azaz sem a tápanyagok nem lúgozódnak ki, sem a talajszerkezet nem károsodik. Ráadásul a levegő páratartalma sem nő meg jelentősen, ami a különböző betegségeknek kedvezne.

Ha pedig locsolsz,

  • figyelj rá, hogy alacsony nyomáson tedd, nehogy a vízsugár megbontsa, vagy épp tömörítse a talajt;
  • inkább csak a fa töve köré irányítsd a sugarat, mert a nedves leveleken jobban megtelepednek a kártevők;
  • nyáron naplemente után tedd, mert így kevesebb víz párolog el rögtön.

Talajtakarás (mulcsozás)

Az ültetéstől számított első 2-3 évben arra is szükség lesz, hogy késő ősztől a fagyos idő végéig be legyen takarva a talaj a fa körül (a törzset viszont nem szabad betakarni!).

A takarás egyébként nyáron sem árt, mert így jobban meg tudja őrizni a talaj a nedvességtartalmát, ráadásul ha a fa körül nem nő meg a fű, nem kell azzal versenyeznie a vízért. Mulcsozni egyaránt lehet szalmával, felaprított levelekkel, vagy épp faforgáccsal.

Metszés

A fát az első 1-2 évben mindenképp érdemes megmetszeni. Így a fa az energiájának nagyobb részét tudja a gyökérfejlődésre fordítani, míg ellenkező esetben a lombépítésre is szüksége lenne.

Mennyibe kerül?

Szabadgyökerű díszfa-csemetéket mérettől függően már 300-500 Ft-tól lehet kapni a faiskolákban, az átlagár fejlettebb fák esetén azonban már 3-5 ezer forint. Földlabdás csemete esetén erre általában rájön még valamennyi felár (1-2 ezer forint), a konténeresek viszont általában jóval drágábbak, s nem ritkán akár tízezer forinton felül is járnak.

Ha nincs saját kerti komposztod, ebből egy zsák űrtartalomtól függően még pár száz forintodba fog kerülni.

Réka Mihályi képe
Réka Mihályi
3 év

Az első fánk :)

micimacko