• strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/views.module on line 906.
  • strict warning: Declaration of views_handler_field_username_comment::init() should be compatible with views_handler_field::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/nodecomment/views/views_handler_field_username_comment.inc on line 48.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::init() should be compatible with views_handler::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 744.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 159.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.

Friss és egyszerű élelmiszer

Kihívás

Ebben a hónapban minél kevesebb összetevőjű, minél kevésbé feldolgozott, tartósítószer- és adalékanyag-mentes, friss termékeket veszek.

Eredmény

Nem kockáztatom az egészségemet kétes hatású adalékanyagokkal.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

Az élelmiszergyártók és a kereskedők is észbe kapnának, hogy nincs szükség a sok műkajára.

Adatok


15 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Összes megtakarítás

Mit táplál a táplálék?

A nyugati világban, de egyre inkább a szegényebb országokban is, tendenciózusan csökken a zöldség-és gyümölcsfogyasztás, míg egyre több zsíros húst és ismeretlen összetételű, kész vagy félkész, adalékanyagban gazdag terméket fogyasztunk. A dolognak legalább két dimenziója van.

Egészségügyi szempontból korántsem mindegy, milyen minőségű ételt eszünk, hogy

  • az általunk elfogyasztott táplálék valóban tápláló vagy inkább csak hizlaló-e;
  • milyen hatással vannak szervezetünkre az élelmiszer feldolgozás során az élelmiszerekhez adott különböző adalékanyagok.

Környezetvédelmi szempontból pedig egyaránt aggályos, hogy

  • ételeink gyártásához egyre több energiát használunk;
  • a feldolgozás során rengeteg hulladék keletkezik, és a feldolgozó üzemek sokszor koncentrált szennyező források; de az is, hogy
  • a fél- vagy konyhakész élelmiszereket rengeteg csomagolóanyag felhasználásával forgalmazzák, amelyek aztán általában a hulladéklerakókat és hulladékégetőket hizlalják.

Tápérték

Megfelelő technológiával és odafigyeléssel a feldolgozás legkevésbé az élelmiszerek tápértékével kapcsolatban aggályos. Ha csak nem olyan „üres” (magas energiatartalmú, de máskülönben semmilyen további fontos anyagot nem tartalmazó) élelmiszereket fogyasztunk, mint a mélyhűtött pizza vagy a gyorspékségek mélyfagyasztott tömegtermékei, akár még jól is járhatunk.

Az élelmiszeripar ugyanis ma már igen fejlett eljárásokat alkalmaz a hasznos beltartalmi értékek megőrzése és a kártékony, illetve előnytelen anyagok eltávolításának az érdekében. Elvileg.

A legtöbb továbbra is az alapanyagokon múlik. Legyen bármilyen jó is egy termék reklámja, tisztelet azoknak a gyártóknak (vannak ilyenek!) jár, amelyek termékeiben valóban meg lehet bízni, amelyek esetében biztosak lehetünk benne, hogy nem akármiből és akárhogy készült élelmünk. A feldolgozott élelmiszerek esetében semmilyen befolyással nem lehetünk arra, hogy miből készülnek, voltaképpen vakon és jóhiszeműen vagyunk kénytelenek elfogyasztani, ami elénk kerül.

Ráadásul a gyártás és feldolgozás során az eredeti formájában előnyös tulajdonságokkal rendelkező élelmiszereket sokszor „kiherélik”, azaz fontos összetevőiket eltávolítják, míg só- és zsírtartalmukat megnövelik, ami miatt a feldolgozás végére már kevésbé nevezhetőek egészségesnek.

Például a táplálkozási szakemberek által ajánlott gabonafélék nagy részének értéke igencsak lecsökken a feldolgozás során: a liszt nem tartalmazza a korpát, a rizst meghántolják stb.), jóllehet, kevésbé feldolgozottan bizonyítottan csökkentenék a szív- és érrendszeri betegségek és a vastag- illetve végbélrák kockázatát.

Adalékanyagok

Egyes számítások szerint a fejlett országok lakói átlagosan évente 4-4,5 kilogramm élelmiszer adalékanyagot fogyasztanak el élelmiszereikkel, mások pedig azt állítják, 3-7 kiló az európai adag csak a pékáruk révén. A tartósítószerek ebből a meglehetősen nagy mennyiségből csak az egyik fajtát képviselik, hiszen az aromák, ízfokozók, emulgeálók és társaik legalább olyan elterjedtek.

Annak ellenére, hogy az élelmiszer adalékanyagok témája hosszú évek óta borzolja a közhangulatot, és számos kockázati tényező vált ismertté velük kapcsolatban, túlságosan sok előrelépés nem történt az utóbbi időben, és ez nem is várható.

Az élelmiszeripar ugyanis aligha lenne meg az adalékanyagok nélkül – végtére is ezek biztosítják az iparszerűséget magát. Nagy tömegben elképzelhetetlen lenne nélkülük az állandó minőség, de az egy üzemre jutó termelési volumen sem lenne lehetséges a jelenlegi szinten. Számunkra pedig sokszor ezek az anyagok biztosítják, hogy élelmünk hosszan tárolható és „instant” (azaz rögtön, de legalábbis rövid idő alatt elkészítő) lehessen – már ha ragaszkodunk ahhoz, hogy ne kelljen a különböző alapanyagok beszerzésével és aztán elkészítésével túl sok időt töltenünk.

A kényelemnek azonban ára van, amit nagyrészt a kockázatok felvállalásával és az esetleges következmények orvoslásával fizetünk meg. Mert bár az újabb adalékanyagok használatának szigorú feltételrendszere van, egy sor régóta használt, alapvetőnek tekintett adalékanyag bevezetésekor még nem kellett szigorú ellenőrzéseken átesnie, mások esetében pedig a biztonsági értékelés, illetve a toxikológiai vizsgálatok eredményei nem vitathatatlanok tudományos szempontból.

Az is köztudott, hogy bizonyos adalékanyagok az arra érzékeny csoportoknál problémákat okozhatnak: allergiás vagy allergiaszerű reakciókat válthatnak ki, másoknál pedig egyéni érzékenység alapján intoleranciás egészségügyi panaszokat okozhatnak.

Ráadásul a vegetáriánusok és vegánok számára rossz hír, hogy sok adalékanyag állati eredetű. Próbálhatok csak növényi táplálékon élni, rosszabb esetben az ilyen apróságok miatt nem sikerül.

(Az adalékanyagokat illetően részletesen a TudatosVásárló.hu E-szám adatbázisában tudsz tájékozódni >>>)

Rejtett szennyezés és energia

Mire hozzánk ér egy élelmiszer, hosszú utat tesz meg – ezt persze mi nem látjuk, és alig gondolunk bele, mi minden lehet mögötte. Nehéz belátni azt is, hogy ma már lényegesen több kalóriányi energiát emészt fel az élelmiszerek megtermelése is, mint amennyit az emberi szervezet egyáltalán hasznosítani tud belőlük. A fejlett országokban az élelmiszer feldolgozásának, tárolásának és elosztásának költsége több mint 50%-a az élelmiszer-előállítás teljes költségének.

Az élelmiszeripar igen összetett termékláncokat épített fel: a termőföldtől az asztalig hosszú és bonyolult út vezet, a kulisszák pedig sokszor jobban hasonlítanak laboratóriumra, mint konyhára. Az élelmiszerek előállításához rengeteg anyagot kell megmozgatni, miközben szintén rengeteg – sok esetben veszélyes – hulladék keletkezik.

Persze feldolgozott élelmiszerek azok is, amelyekből semmiképp nem kapható kimért változat. Mivel ezeket sokat kell szállítani, utána sok ideig tarthatóak a boltok polcain is, általában ennek megfelelően, távolról sem egyszerűen vannak becsomagolva. Úgyhogy általában ezek azok az élelmiszerek, amelyek a vegyes hulladékot gyarapítják otthon, amelyeket nem lehet szelektíven gyűjteni, és amelyek végső soron vagy a hulladéklerakókba vagy égetőművekbe kerülnek.

Az Európai Bizottság fogyasztási termékek környezeti hatásait elemző 2006-os vizsgálatában a különböző, feldolgozásban érintett élelmiszeripari ágazatok rendre listavezetőnek bizonyultak a környezetszennyezés legkülönbözőbb válfajaiban (üvegházhatású gázok kibocsátása, eutrofikáció, ökotoxikus anyagok kibocsátása stb.).

Élelmiszereink összességében a közlekedés és a lakhatás környezeti hatásaival versenyeznek, nagyrészt pont a feldolgozó- és csomagolóiparnak köszönhetően.

Egyre idegenebb

Az élelmiszer végül (ön)azonosság is: gondoljunk csak a kulturális szokásokra, amiknek a különböző étkek és fogások fontos részét képezik. A magas szintű feldolgozottság és a mesterségesen kozmetikázott íz- és látványvilág elszakít ezektől a gyökerektől.

De, ha nem is megyünk olyan messze, azt is elfeledteti, hogy milyenek az igazi ízek, illatok, zamatok. Elhiteti velünk, hogy most éppen ezt és ezt esszük, de ez pont olyan, mint a turistáknak szánt giccsekkel azonosítani egy gazdag kultúrát.

Aki bármennyit is ad magára, igyekszik az igazi, egyszerű élelmiszereket keresni, nem bedőlni a kényelemnek és csillogásnak. Bármilyen egyszerű is porból levest készíteni, az ilyen leves hazudik.

Mit tehetsz?

Keresd az egyszerűt, a frisset, a minél kevésbé feldolgozottat. Törekedj rá, hogy csak olyat vegyél, ami tápanyagban gazdag, teljes értékű és nem hamisított.

Persze, zöldségeknél is figyelni kell, mert nem ritka, hogy ionizáló sugárzással tartósítják őket, ami ismét csak a tápértéküket rontja. Ugyanakkor legalább a kontroll lehetősége adott: ha megfelelő helyen veszed meg a megfelelő árut, és inkább magad állítod belőle össze a kívánt fogást, biztos lehetsz benne, hogy az valóban az, amit enni szeretnél, és csak az és olyan mennyiségben kerül bele, ami kívánatos.

Ilyen módon tehát magaddal és mindazokkal is jót teszel, akik az általad vásároltakat eszik, hisz az elővigyázatosság okán senkinek sem kockáztatod az egészségét. Másrészt viszont, ami talán még fontosabb, pozitív üzenetet küldesz a gyártóknak és kereskedőknek, hiszen az igazi, nem pedig a kicicomázott termékeknek élénkíted a forgalmát.

Luca képe
Luca
5 év

Sziasztok!
Teljesítettem ezt a kihívást, amely valóban nagy próbatétel volt. Egy ideje érdeklődni kezdtem az egészséges táplálkozás iránt, elsősorban (hihetetlen módon nem az egészségem szempontjából) állatvédelmi okok miatt. Már jó ideje amatőr módon szívom magamba az információt ezzel kapcsolatban. Általános és hétköznapi, számomra viszont borzasztó dolgokat fedeztem fel, amelyeket az elmúlt hónapok folyamán sem tudtam megemészteni. A fenti cikkben található szegényes tápértékek, illetve adalékanyagok még elenyészőek a számomra, mindamellett, hogy mik zajlanak a vágóhidakon, milyen bánásmódban részesítik az állatokat, illetve milyen szinten pusztítjuk a környezetünket, az valami félelmetes! Szerettem volna mindenképpen ez ellen tenni, ezért a megoldásokat kezdtem el kutatni a sokkoló tények helyett. Rátaláltam a vegetáriánus életmódra, amely számomra teljesen ismeretlen világ, s idegenkedtem is tőle. A vegánokról pedig már ne is beszéljünk, ugyanúgy, ahogy bárki más, csak egy gúnyos és szánalmas megmosolygás volt részemről az össz. reakció velük kapcsolatban. Aztán ahogy teltek-múltak a napok, hetek, hónapok, mindinkább beleásva magam a témába, kezdtem összefüggéseket felfedezni és kezdett összeállni a kép. A későbbiekben értelmet nyert ez a fajta élet- és szemléletmód, amely nagyon is szimpatikussá vált. Hosszú idő kellett, hogy beérjen nálam ez a dolog. Első lépésként száműztem a húst az életemből, amely nem esett nehezemre - látva a valóságot. Mára megértettem a vegán életmód jelentőségét és szerepét is, de fogalmam sem volt, hogy ezt hogy lehetne kivitelezni a hétköznapokban. Sajnos nagyon kevés a táboruk, még ennél is kevesebb a gyakorlati tanács, információ, recept. Lelkes amatőrként megszállottan kerestem ezzel kapcsolatban mindenféle cikket, stb. Találtam néhány nagyon jó receptet, amely segítségével gyerekjáték és pénztárca barát a tejtermékek mellőzése, helyettesítése. Nagyon szeretem a tejet és mindenféle tejterméket, el sem tudtam képzelni, mi lesz velem nélkülük. Amióta viszont rátaláltam erre a zabtej receptre (http://www.fittnok.hu/nyers-zabtej-es-zabtejszin-valodi-zabbol), amely állítom, hogy a legtökéletesebb recept, s garantált a siker, azóta nem is vettem tehéntejet. Próbálja ki mindenki, nagyon finom!!!!:-)

Vitatkozni nem szeretnék senkivel, de akit esetleg érdekel ez a téma, szívesen ajánlanék egy filmet ezzel kapcsolatban. Rendkívül érdekes, értelmes, szépen felépített, lényegre törő és kereken összefoglalt előadás: http://www.youtube.com/watch?v=mLk0hYiX_Ak

A tehéntejet már abszolút lecseréltem és otthon készítem a zabtejes változatát, ami jóval finomabb, egészségesebb, állatbarát, környezetkímélő és sokkal olcsóbb verzió. A nyár folyamán sok üvegnyi tartósítószer mentes házi lekvárt készítettem, illetve paradicsomot tettem el. Szeretnék minél több ennivalót otthon elkészíteni, pl. a tésztákat is. Nyilván több időt igényel egyes ételek elkészítése, mintha csak leemelné az ember a kész terméket a közértben a polcról, de megéri a fáradtságot, mert nincs tele mérgező vegyszerekkel, adalékokkal, stb. és még sikerélményt is ad. A rutin megszerzésével pedig már az elkészítési idő is redukálódik.
Mindenkit buzdítok lelkesen egy próbára legalább!:-)

micimacko