• strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/views.module on line 906.
  • strict warning: Declaration of views_handler_field_username_comment::init() should be compatible with views_handler_field::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/nodecomment/views/views_handler_field_username_comment.inc on line 48.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::init() should be compatible with views_handler::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 744.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 159.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.

Hőszigetelés

Kihívás

Szigetelem a falakat, a födémet.

Eredmény

Megspórolom a fűtésszámlám harmadát.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

Megspórolnánk Debrecen öt évi gázfogyasztását, vagy ha villamos árammal fűtenénk, a paksi atomerőmű 9 havi termelését.

Adatok


771 kg CO2
2976 kWh
60 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Összes megtakarítás

4626 kg CO2
17856 kWh

Az utcát fűtjük, az éghajlatot melegítjük

Magyarország összes üvegházhatású gáz kibocsátásának háromnegyed része az energiatermeléshez kapcsolódik, az energia legnagyobb fogyasztója pedig a háztartási szektor: az összes energia 40%-át a háztartások fogyasztják el (többet, mint az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság együttvéve). Így a lakossági energiafogyasztás adja az összes hazai széndioxid-kibocsátás mintegy 30%-át.

Otthonainkban átlagosan az összes elfogyasztott energia (háztartásonként mintegy 17 ezer kilowattóra, összesen pedig mintegy 49 terawattóra) háromnegyedét fordítjuk fűtésre.

Tekintve azonban, hogy a lakóépületek 75%-a jelenleg igen rossz energiahatékonysági mutatókkal bír (rossz nyílászárók, alacsony hatásfokú fűtőberendezések, a vízmelegítésre használt nagyarányú elöregedett bojlerállomány stb.), ennek az energiának a nagy részével az utcát, a felesleges – nagyrészt továbbra is fosszilis energiahordozókra épülő – energiatermeléssel pedig az éghajlatot fűtjük.

Fűtés tekintetében a rossz energiahatékonyság a korszerűtlen fűtéstechnika mellett a gyenge minőségű, túlságosan is jó hőátbocsátó képességű falazóanyagoknak és a szigeteletlen szerkezeti elemeknek köszönhető. Az utóbbiak miatt átlagosan

  • a falakon 20–30,
  • a tetőn 15–25,
  • a födémen 10-15,
  • a padlón át 10–15

százalékos a hőveszteség (természetesen a valós értékek a ház, illetve lakás olyan egyedi adottságaitól függenek, mint az elhelyezkedés, szintek száma, építőanyagok, falvastagság stb.).

A különbségek óriásiak lehetnek: egy átlagos, az 1980-as években épített, „F” energetikai minősítésű ingatlan kétszer annyi energiát igényel négyzetméterenként fűtésre, hűtésre és melegvíz előállításhoz, mint a mai szabványoknak megfelelő újabb építésű társa, és akár négyszer annyit, mint a valóban korszerű, A vagy A+ minősítésű ingatlanok.

A megoldás: utólagos hőszigetelés

A helyzeten többek között utólagos hőszigeteléssel lehet változtatni. Ennek a lényege az, hogy valamilyen hőszigetelő réteg közbeiktatásával lerontjuk a belső és külső tereket elválasztó felületetek hőátadási képességét. Ezáltal a belső tér hőenergiájából kevesebbet tud átvenni a külső tér, azaz csökkenthető a belső terek felfűtésének energiaigénye (vagy nyáron fordítva: a külső környezet kevésbé van hatással a belső tér levegőjére).

Az utólagos hőszigetelés ezen túlmenően:

  • csökkenti a hőhidak hatását (ezek olyan épületszerkezeti részek, amelyeken például eltérő hővezető képességű anyagok találkozása miatt – az épület sarkain, különböző szerkezeti elemek találkozásánál, koszorúknál stb. – többdimenziós hőáram alakul ki, amelyek különösen közrejátszanak a hőveszteségben) és
  • lerövidíti a fűtési szezont, ami ugyancsak csökkenti fűtési energia igényt;
  • akár meg is szépíti házunk megjelenését;
  • növeli az ingatlan értékét.

Utólagos hőszigetelésre gyakorlatilag minden épületrésznél van lehetőség:

  • homlokzatszigetelés: tekintve, hogy a hőveszteség a falakon keresztül a legnagyobb, ez a leghatékonyabb opció (bár egyes esetekben – műemlékek, túlságosan tagolt homlokzat stb. – akadályokba ütközhet);
  • tetőszigetelés: mind nyereg-, mind lapos tető esetében lehetséges (utóbbi esetben a szigetelőanyag a szarufák közé helyezhető el);
  • födémszigetelés: ha a padlástér nem fűtött és nem lakott, akkor a födémre szigetelő réteg hordható;
  • a pince- és árkádfödém szigetelése: ebben az esetben a pince, illetve az árkád mennyezetére rögzítik a szigetelőanyagot;
  • lábazatszigetelés: a házak lábazatának szigetelése szintén nagyon fontos, ugyanis a padlózat betonkoszorúja hőhídként viselkedik (ideális esetben a lábazatot a talajszint alatt is szigetelik 1-1,5 méter mélyen, ami kiválthatja az utólag csak nagyon körülményesen megoldható padlózat alatti, ún. talajmenti szigetelést).

A szigetelőanyag típusától (ebből nagyon sokféle van a természetes anyagoktól a műanyagokig bezárólag), vastagságától és a falazat építőanyagától függően az adott épületrész eredeti hőveszteségének akár

  • 70-90%-át is meg lehet spórolni a külső falak,
  • 50-70%-át a padlózat és
  • 50-80%-át a tető esetében.

Összességében már egy 10-15 centiméteres homlokzati szigetelőréteggel és a tető/homlokzat szigetelésével is 30-40%-kal csökkenthető a fűtési energiaigény. Ez egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház esetében éves szinten akár 1000 köbméter gáz, és 50 ezer forint fűtési költséget is jelenthet.

Mennyibe kerül? Csinálhatom-e magam? Mire kell figyelni?

Bizonyos szigetelési munkálatok elvégezhetőek önállóan, bár a méretezés, tervezés, valamint a szigetelőanyagok megfelelő kiválasztása és – pl. időjárásálló – felhelyezése sok esetben szakértelmet kíván. Kiváltképp igaz ez a homlokzatszigetelésre, főként, ha nagyobb felületekről, állványozást is kívánó, többszintes házról van szó.

Ami biztosan megoldható házilag, az a födém leszigetelése, amennyiben nincs beépítve a tetőtér. Ilyenkor egyszerűen csak egy 20-25 centiméter vastag szigetelőanyagot kell leteríteni a padlásra, s fölé valamilyen lépésálló burkolatot készíteni, ami megakadályozza, hogy megsérüljön a szigetelőanyag.

Házi kivitelezés esetén a szigetelőanyagok ára 3-5 ezer forintnál kezdődik négyzetméterenként, ha mesterembereket bízunk meg vele, 8-12 ezer forintnál kezdődik a dolog, amihez még hozzájön az esetleges állványozási költség is.

A szigetelőanyagokat rendszerben érdemes megvenni, azaz a gyártó által ajánlott rögzítőanyagokkal, ragasztókkal, vakolaterősítő hálókkal, vakolatokkal stb. együtt. Így nagyobb mértékben garantálható a tartósság és a jó minőség.

Ne akarj spórolni a szigetelőanyagon, mert ez a bekerülési költségnek csak a kisebbik része, a munkadíj (kőműves, állványozás stb.) általában jóval drágábbak. Ha árajánlatot kérsz, ne hagyd magad rábeszélni a vékonyabb kompromisszumra (a minimum 8-12 centiméter, alatta ugyanis bizonyos falazatoknál nem sokat ér a szigetelés) – sok kőműves így próbálja meg leszorítani az árat, és biztos megkapni a munkát.

Érdemes utánanézned, az állam vagy a lakóhelyed önkormányzata milyen módon támogatja aktuálisan a szigetelést (az utóbbi években ilyen lakossági támogatást nyújtott a Nemzeti Energiatakarékossági Program és a Zöld Beruházási Rendszer), hogy ne a pénz legyen a visszatartó erő.

A homlokzat- és tetőszigeteléssel kapcsolatban szerencsére ma már rengeteg helyen és forrásból lehet tájékozódni – akár az interneten, akár könyvekből, akár a szigetelőrendszereket forgalmazó cégektől.

Holyba Angéla képe
Holyba Angéla
4 év

Két évbe tellet, sok munka volt, de ez is már kész!

micimacko