Húsmentes nap

Kihívás

Ezen a héten tartok egy húsmentes napot.

Eredmény

2 kiló szén-dioxiddal javítom a karbon-egyenlegemet.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

100 millió kilométernyi autózással egyenértékű szén-dioxiddal termelnénk kevesebbet (ebből 2700-szor kerülhetnénk meg a Földet az Egyenlítő mentén).

Adatok


2 kg CO2
9 gm2
20 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Összes megtakarítás

208 kg CO2
936 globál ha

Mennyi állat!

Lábasjószág „használja” a Föld teljes felszínének harmadát és az összes mezőgazdasági művelésre alkalmas terület 2/3-át. Napjainkban mintegy 4,3 milliárd négylábú jószág és majd’ 18 milliárd baromfi él bolygónkon.

A mezőgazdaság által megtermelt növények jelentős hányadát – így pl. a világ gabonatermésének 40%-át, szójabab termésének 80%-át, de még a tengereken fogott hal 2/3-át – is az állatokkal etetik fel. A globális átlagot hozzuk mi is: Magyarországon minden egyes emberre hat haszonállat jut.

S miért? Mert sok húst és állati terméket eszünk. Magyarországon 2008-ban 61,5 kiló húst ettünk (fele részben baromfit, 42%-ban sertést, 5%-ban marhát és 6%-ban halat), amiért mintegy 50 ezer forintot fizettünk fejenként. Ha ez nem is számít elsőre soknak, az. Minden esetre több, mint elég. Ráadásul ezek csak a hivatalos statisztikai adatok, a háztájiban és feketén tartott-vágott állatok nincsenek is benne.

Az állati termékek fogyasztása komoly egészségügyi kockázatokkal jár

A hús és a hústermékek fogyasztása jelenti a legtöbb ember étkezésében az elsődleges zsír- és az egyik legfontosabb fehérjeforrást. Ma már azonban a legtöbb táplálkozási szakember és szervezet egyetért azzal, hogy a fejlett világban élő emberek túl sok zsírt és fehérjét fogyasztanak.

Ez kis hazánkban különösen igaz: az ajánlott 85 helyett 143 gramm zsírt és 80 helyett 101 gramm fehérjét fogyasztunk naponta átlagosan.

A (túl sok) hús problémakörének emellett ugyanúgy része, hogy

  • magas a kalória- és rejtett koleszterin tartalma;
  • a tömény fehérjetartalom megemésztése által elvont energia jelentősen rontja a közérzetet;
  • a húsokból elegendő rosttartalmú köret (márpedig a rostbevitellel nem állunk valami jól) híján a szénhidrátok túl gyorsan szívódnak fel, ami megbolygatja a vércukor szintet;
  • az állatok megváltozott zsírösszetétele révén a kedvező hatású omega-3 zsírsavakból egyre kevesebbet, míg omega-6 zsírsavból egyre többet fogyasztunk az elfogyasztott húsok révén, ami levertséget, koncentrációs és emlékezet-problémákat okozhat.

Mindezekhez hozzájönnek még a termeléssel, feldolgozással, majd végül az elkészítéssel kapcsolatos problémák:

  • grillezéskor például a füstből rákkeltő égéstermékek kerülhetnek a hús felszínére;
  • a zsiradékban való sütés és rántás hatására a húst bevonó olajfilm miatt a gyomor emésztőnedve zsírbontó enzim híján nem fér hozzá a fehérjékhez, azok nagy része emésztetlenül tovább halad és a további gyomorszakaszokban rothadásnak indul, ami megterheli a hasnyálmirigyet és a bélrendszert.

Hústermékek esetében mindezek mellett magasak az olyan rizikófaktorok is, mint

Ha tehát jobban szeretnél vigyázni az egészségedre, egyél kevesebb húst!

Az állati termékek fogyasztása veszélyezteti a környezetet

A húsevés jelenlegi mértéke óriási mértékű állattartást feltételez, ami már a jelenlegi szinten is fenntarthatatlan. Az Európai Unióban megevett állatok hízlalásához szükséges takarmány előállításához például az Unió alapterületénél hétszer nagyobb terület kell.

A klímaváltozás szempontjából nem közömbös például, hogy

Emellett további környezeti problémát jelent

Míg ugyanis egy kiló búza termesztése 900-2000 liter, ugyanennyi marhahús előállítása már 15000-70000 liter vizet igényel a gazdálkodás helyszínétől függően. Átlagosan ezer kilokalória növényi táplálék megtermeléséhez fél, az állati eredetű táplálékhoz viszont nyolcszor több, 4 köbméter vízre van szükség.

A különbség oka az, hogy a megtermelt gabona nagy részét az állatokkal etetik fel takarmányként, jóllehet, azt éppenséggel az emberek is megehetnék. Számítások szerint ha a jelenlegi vegyes étrendet követők közül 10%-a vegetáriánussá válna, akkor az így megmaradó gabona elegendő lenne a fejletlen világ éhezésének a megállításához.

A földhasználatot illetően pedig a FAO és a WHO számításai szerint 1 hektár földdel 22 embert lehet ellátni egy évig, ha krumplit termelnek rajta, 19 embert, ha rizst, és csak 1-2 embert, ha birkát vagy szarvasmarhát.

És akkor még nem is érintettük az iparosított állattartás energiaigényéről vagy a takarmány- és termékszállításból fakadó környezetszennyezést.

Ha bánt a sok környezetszennyezés, egyél kevesebb húst!

Az állati termékek fogyasztása veszélyezteti az állatokat

Világszinten a vágóállatok nagy részét – az összes baromfi háromnegyedét, a sertéseknek felét, a marháknak pedig jó 40%-át ipari körülmények között tartják. Márpedig az iparosított állattartás nem kegyes az állatokkal – gondoljunk csak az utóbbi évek libatöméses botrányaira.

Az állatokkal kapcsolatos problémák a tenyésztéssel kezdődnek. A broiler (azaz hús-) csirkéket például úgy tenyésztették ki, hogy

  • természetellenes sebességgel nőjenek: egynapos pelyhes csibéből kevesebb mint 6 hét alatt érik el a (több mint 2 kg-os) vágósúlyt. Míg korábban három hónapos korban vágtak csirkét, a mai broiler csirkék csak 41-42 napot élnek.
  • mellhúsuk erős legyen (mivel ez az, ami a legtöbb profitot hozza).

Ennek hatására a csirkék járása esetlen, hajlamosak olykor előrebillenni. Még ennél is nagyobb baj azonban, hogy a gyors növekedés miatt a fejletlen csontváz nem bírja el a gyorsan hízó testet. Néhányuk annyira alkalmatlanná válik a mozgásra, hogy többé nem tud eljutni a pajtában elhelyezett etetőkhöz és itatókhoz, vagy nem tud olyan magasra nyújtózni, hogy elérje a tartalmát.

A következő problémakör a tartás. A broiler csirkéket például óriási pajtákban nevelik, ahol a padlóra hulladékot szórnak, pl. faforgácsot. Úgy összezsúfolják őket, hogy gyakran 19 jut belőlük egyetlen négyzetméterre – persze, ahogy nőnek, csak az erősebbek maradnak életben.

A hőmérsékletet, fényt és szellőzést mesterségesen szabályozzák. A csirkék szárnyát, lábát, csőrét még életükben megcsonkítják –állítólag, hogy egymásban ne tegyenek kárt.

A sertéseket túlzsúfolt betoncellákban tartják alom nélkül. Mivel semmi dolguk nincs, és még a legalapvetőbb ösztöneiket sem elégíthetik ki, az állatok gyakran válnak agresszívvé egymással (lerágják például egymás farkát). Hogy ne tehessenek kárt egymásban, inkább levágják farkukat, fogaikat pedig (akár érzéstelenítés nélkül is) kitörik.

A takarmányba ráadásul sok olyan dolgot kevernek, ami természetes(ebb) körülmények között nem szerepelne az állatok étrendjén. Az állatokat gyakorlatilag egymással etetik fel, néhány egyéb borzalmat is belekeverve a tápba (trágya, vér, toll stb.).

A közelmúlt nagy állatbetegségeinek nyomán (pl. kergemarhakór) az EU betiltotta legalább a kérődző állatok állati proteinnel való táplálását.

És még hosszasan folytathatnánk, a vágást és feldolgozást már inkább nem is taglaljuk.

Ha sajnálod az állatokat, egyél kevesebb húst!

Mi lenne ha egy kicsit kevesebb húst ennél?

Ha egyáltalán nem ennél húst, a magyar átlagfogyasztással számolva éves szinten 815 kiló CO2-vel megegyező üvegházhatású gáz kibocsátásától kímélnéd meg a légkört.[1] Ez azt jelenti, hogy ha mindössze egy nap nem eszel (és a többi napon nem próbálod behozni a lemaradásodat), akkor a mérleged máris 2 kilogrammal javul. Ez egy 25 éves fa egész évi szén-dioxid megkötési teljesítménye.

Emellett a húsevés szüneteltetésének és/vagy csökkentésének számos további előnye van: csökkentheted a szervezetedbe vitt kalória, zsír és fehérje mennyiségét, de a húsokban felhalmozódó és így a szervezetedbe vitt vegyi anyagok mennyiségét is (de legalábbis ennek kockázatát).

Mindenkinek máshogy és máshogy reagál a szervezete erre, de egyben biztos lehetsz: rosszul nem jársz.

Ha nem is adod fel a húsevést teljesen és továbbra is ragaszkodsz hozzá, az így megspórolt pénz pont elég lesz rá, hogy legközelebb jobb minőségű, például biztonságosabb és egészségesebb húsokat, hústermékeket vásárolj.

Hogyan élhetünk hús nélkül?

Az, hogy hús és állati eredetű fehérjék nélkül nem lehet élni, mítosz. Egy olyan társadalom képzeletvilágába tartozik, amely számára a húsfogyasztás presztízskérdés. A létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, fehérjék ugyanis a növényi eredetű termékekben is megtalálhatóak, különösen ami az olajos magvakat, gabonaféléket, hüvelyeseket illeti.

Különösen gazdag forrása a

  • kalciumnak a cékla, zeller, sárgarépa, fekete ribizli és számos olajos mag (különösen a szezámmag);
  • magnéziumnak a búzacsíra, csicsóka, cékla;
  • vasnak a csicsóka, cékla, fekete ribizli, sütőtök;
  • káliumnak a csicsóka, cékla, sárgarépa, zeller, paradicsom, sütőtök, fekete ribizli és a füge.

A húsmentes menü összeállításakor a következőkre figyelj:

  • fizikumodnak, nemednek, életkorodnak és életmódodnak, illetve munkádnak megfelelő legyen az energia (kalória) bevitel (az átlagosan ajánlott napi kalóriabevitel nők számára 2000, férfiak számára 2500 kalória)
  • a bevitt tápanyagok arányaikat tekintve a következőket tartalmazzák:

o       60%-ban a természetben előforduló, összetett szénhidrátok (zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, gabonafélék, csírák, olajos magvak)

o       25-30%-ban növényi zsírok (egyes gabonafélék, mint a csírák; olajos magvak és hidegen sajtolt növényi olajak csak módjával)

o       10-15%-ban pedig könnyen emészthető fehérjék (gabonafélék, hüvelyesek, növényi tejek és tejsavó, csírák);

  • az emésztés segítése érdekében megfelelő legyen a különböző táplálékféleségek társítása (a gabonafélék gyakorlatilag mindennel fogyaszthatók, a gyümölcsök viszont csak gabonafélékkel és olajos magvakkal)    

Ha pedig ragaszkodsz a húsokat pótló táplálékok hússzerűségéhez, tudjuk ajánlani a búzahúst (szejtán), gabonakolbászt, gabonafasírtot és társaikat – a látszat garantált.

bonnyka képe
bonnyka
1 év

Hehe, ezt könnyű lenne teljesítenem, mert egyáltalán nem eszek húst:D

micimacko