Hűtőelhelyezés

Kihívás

Hűvösebb helyre állítom a hűtőt.

Eredmény

Egy év alatt megspórolok tízezer forintot a villanyszámlámból.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

A paksi atomerőmű másfél hónappal kevesebbet működhetne minden évben.

Adatok


91 kg CO2
210 kWh
15 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Összes megtakarítás

1365 kg CO2
3150 kWh

Nem szereti a meleget

A hűtőszekrény hatásmechanizmusa a készülék belső hőenergiájának elvonásán alapul. Ezt az energiát azonban a készüléknek valahol le kell adnia, ez pedig a hűtőgép közvetlen környezete. Ha túl meleg van, akkor értelemszerűen ez nem megy olyan könnyen, mert romlik a hőátadás hatásfoka. Ilyen esetben a gép jobban fog dolgozni, hogy még több hőt adhasson le – ehhez viszont több villamos energiát fog felvenni.

Ezt érdemes megelőzni, mert a hűtőgép így is a háztartás egyik legnagyobb energiafalója: átlagos esetben az összes energiafogyasztás 30%-áért is ő lehet a felelős, ami könnyen lehet több is.

Hűvösre vele, de csak óvatosan!

Ha a hűtőgép külső hőmérséklete 23 helyett 18°C, akkor 38%-kal kevesebb energiát fogyaszt. Tehát már azzal is előrébb vagyunk, hogyha a konyhában levesszük a fűtést, vagy ha van rá lehetőségünk, a készüléket a lakás fűtetlen kamrájában, előszobájában helyezzük el.

Vigyázni kell azonban, mert ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy egy 12°C fokos helységben (pl. a pincében) még jobban működik majd. Az is lehet, hogy ott egyáltalán nem fog megfelelően működni – mint ahogy 10°C alatt ez gyakorlatilag garantált is.

Ugyanis minden készülék csak bizonyos külső hőmérsékleti tartományban működik. Ez az úgynevezett klímaosztály, ami lehet

  • „bővített mérsékelt” (jelölése: SN), ha a hőmérséklet tartomány +10C° és +32C° közötti;
  • „mérsékelt” (jelölése: N), ha a hőmérséklet tartomány +16C° és +32C° közötti;
  • „szubtrópusi” (jelölése: ST), ha a hőmérséklet tartomány +18C° és +38C° közötti; és
  • „trópusi” (jelölése: T), ha a hőmérséklet tartomány +18C° és +43C° közötti.

Amennyiben a külső hőmérséklet alacsonyabb vagy magasabb a szélső értékeknél, akkor a kompresszor nem kapcsol be időben, azaz a készülék nem fog rendesen hűteni. Belső hőmérséklete megnő, a fagyasztó kiolvad, aztán a hűtő oldala eljegesedik. A problémák ekkor már csak tovább fokozódnak, miközben az ételek meg tönkremennek.

Ellenőrizzük tehát, hogy milyen osztályba tartozik a készülék, és csak ezt követően keressük meg az új helyét!

Mennyit lehet ezzel elérni?

A magyar háztartásokban jó 4 millió hűtő- és közel 2 millió fagyasztógép van, ami éves szinten bő 2,5 terrawattóra (készülékenként átlagosan 700 kilowatt) elektromos áramot fogyaszt (a készülékek nagy része elavult áramfaló).

Ha mindössze 30%-os fogyasztáscsökkenéssel számolunk a 18°C-ra helyezéskor, már akkor is 210 kilowatt (úgy 10 ezer forint) a megtakarításod egy évben, közösen pedig 2100 gigawattóra villamos energiát tudnánk megspórolni minden évben. A paksi atomerőmű akkor termel ennyi áramot másfél hónap alatt, ha mind a négy blokkja a névleges teljesítményén dolgozik.

Mire figyelj még?

Az eddig leírtakon túl figyelj még oda, hogy

  • a hűtőgépet befogadó helység ne legyen túl kicsi és szellőzzön jól, valamint hogy
  • a hűtőszekrény ne legyen teljesen körbeépítve és ne legyen rátolva a falra sem – hogy a hőleadó rács rendesen szellőzhessen.
micimacko