Nyers étel
KihívásHetente legalább kétszer nyers ételt eszem. EredményEgészségesebben fogok táplálkozni, és alacsonyabb lesz mind az energiafogyasztásom, mind pedig a széndioxid-kibocsátásom. |
Ha Magyarországon mindenki csinálnáJóval kevesebb lenne a táplálkozással kapcsolatos rákos megbetegedések száma, és kevesebb háztartási energiára lenne szükség. |
Adatok15 pont Bevállalnád? Lépj be! |
Ezt a kihívást eddig 53 ember vállalta be
Összes megtakarítás
Ételeink energiatartalma – ami nincs feltüntetve a csomagoláson
Kcal – minden bizonnyal te is tudod, mit jelent ez a négy betű az ételek csomagolásán. Van azonban az ételeknek másfajta energiatartalma is, még ha ez feltűntetés híján rejtve is marad.
Az élelmiszergyártás ugyanis roppant energiaigényes folyamat, ami miatt sokkal több energiát emészt fel a táplálék megtermelése, mint amennyi egyáltalán hasznosítható belőle a szervezetünk számára.
Magyar adatokat nem ismerünk ezen a téren (ha te ismersz, megköszönjük, ha megosztod velünk hozzászólásodban!), de amerikai tanulmányok szerint ez az arány
- két-háromszoros egy kiló gabona,
- kilencszeres egy kiló hús és
- tízszeres egy tojás
esetén egy olyan iparosított szintű mezőgazdasági rendszerben, mint ami az Egyesült Államokat jellemzi.
És ne legyenek illúzióink: a boltokban kapható élelmiszerek többsége ilyen, de legalábbis hasonló mértékben iparosított rendszerekből származik.
De ez még csak az elsődleges termelés, rájön még
- a feldolgozás,
- a csomagolás,
- a szállítás,
- nem utolsó sorban pedig az elkészítés energiaigénye!
Utóbbi szintén rengeteg energiát igényel: a háztartások energiafelhasználásának átlagosan 5-7%-át teszi ki a sütés-főzés Magyarországon. Ez éves szinten 1000-1200, havi szinten pedig mintegy 100 kilowattóra energiát jelent, ami nem csekély sem pénzben, sem károsanyag kibocsátásban.
De vigyázat, ha a feldolgozáshoz konyhai aszalót, turmixgépet és más elektromos készüléket használsz, akkor hiába maradnak nyersek az alapanyagok, az energetikai előny nem fog érvényesülni.
Tápérték veszteség
Az ételek hőkezeléssel való elkészítése nem egyértelműen jó vagy rossz. Hiszen például az ételekben lévő energia és egyes tápanyagok a főzés hatására könnyebben hozzáférhetőek, maga a táplálék pedig könnyebben emészthető.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a vízben oldható vitaminok (pl. C-vitamin) és természetes enzimek lebomlanak, illetve más tápanyagokkal együtt elveszhetnek a nem megfelelő elkészítés miatt (pl. ha vízben főzzük az alapanyagokat, majd a vizet kiöntjük).
Ezért annak ellenére, hogy a nyers ételekkel való táplálkozásnak komoly és egyre gyarapodó tábora van (lásd például a témában ezt a klassz blogot >>>), nem erre akarunk rávenni.
De mindenképp szerencsés, ha étrendedet nyers zöldségekkel, gyümölcsökkel gazdagítod, ez ugyanis amellett, hogy energiát takarít meg a számodra, vitaminokban, antioxidánsokban és nyomelemekben egyaránt gazdag táplálékot is jelent. Márpedig, ha valóban egészségesen szeretnél élni, ezek nélkülözhetetlenek a számodra is.
Van egy pár dolog, amikre jó, ha figyelsz:
- szerencsés, ha ismert, megbízható bio-forrásból szerzed be a zöldségeket és gyümölcsöket;
- aprítás előtt áztatás nélkül mosd le őket – így megelőzheted az értékes vitaminok és tápanyagok kimosódását;
- ne tántorítson el a zöldségektől és gyümölcsöktől, ha már nem a legfrissebbek – bár tárolás során vitamintartalmuk egy része napról napra csökken (különösen a C- és A-vitaminra igaz ez), a brokkoli, spenót és banán kivételével a tárolás legalább antioxidáns-tartalmuknak nem árt;
- a zöldségek és gyümölcsök vágása, aprítása, lereszelése, széttörése és keverése révén fény és a levegővel való érintkezés miatt a C-vitamin lebomlása felgyorsul – érdemes tehát minél előbb ecetet vagy citromsavat hozzáadni az ilyen módon el- illetve előkészített zöldekhez, amivel lassítani tudod a folyamatot;
- a zöldségeket és gyümölcsöket, illetve a belőlük készült ételeket légmentesen zárt csomagolásban a hűtőszekrényben (de legalábbis sötét kamrában/pincében) tárold – ezzel ugyancsak lassítható a vitaminok lebomlása.
Hajrá!




41 hét
.