• strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/views.module on line 906.
  • strict warning: Declaration of views_handler_field_username_comment::init() should be compatible with views_handler_field::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/nodecomment/views/views_handler_field_username_comment.inc on line 48.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::init() should be compatible with views_handler::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 744.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 159.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.

Piac

Kihívás

Ebben a hónapban többször is a piacon fogok vásárolni.

Eredmény

Tényleg azt fogom enni, amit szeretnék, közben pedig támogatom a vidéken élők életlehetőségeit.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

Lenne értelme vidéken élni és gazdálkodni, de nagyobb lenne a társadalmi szolidaritás is.

Adatok


10 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Összes megtakarítás

Eltűnő piacok

Magyarországon nagy hagyománya van a piacoknak – hagyományosan itt cseréltek gazdát az áruk és itt szerezték be az emberek élelmiszereik többségét. Szomorú azonban látni, hogy az élettel, áruval és sokféleséggel teli, nyüzsgő és zengő-bongó piacok egy része már a múlt ködébe veszett.

Pedig a hagyományos termelői piacok a fenntartható gazdaság fontos letéteményesei: főként helyi erőforrásokra támaszkodnak, elsősorban az adott település ellátási körzetéhez – pár tíz kilométeres körbe – tartozó településekről származó árukat forgalmaznak, ezek előállítóinak biztosítanak munkalehetőséget. Míg fogyasztói oldalról friss, jó minőségű, sokféle igényt kielégítő árut kínálnak, környezeti szempontból előnyösen, különösebb szállítási terhelés és minimális csomagolási hulladék termelése mellett teszik ezt.

A piacok nem csak termelőket tartanak el, de az általuk termelt mezőgazdasági sokféleséget is fenntartják, ami a biológiai sokféleség részeként szintén nagyon fontos és értékes.

A hagyományos termelői piacokat azonban részben kiszorították a szuper- és hipermarketek, sokakat, túlságosan is sokakat csábítva magukhoz csillogó kínálatukkal, beetető akciós termékeikkel és agresszív kommunikációjukkal.

Bár a legnagyobb cápák gyakorlatilag csak a kilencvenes évek közepén jelentek meg, ma már szinte az egész országot lefedik hálózataik, tekintélyes piaci részesedésre és profitra téve szert. A magyar kiskereskedelmet ma már multinacionális cégekhez tartozó és nagy hálózatokba tömörülő kereskedelmi egységek dominálják: a magyar lakosság ilyen önkiszolgáló boltokban, hiper- és szupermarketekben, diszkontáruházakban költi el a legtöbb pénzt élelmiszerre.

Ennek következményeként a hagyományos piacok iránti kereslet érezhetően megcsappant. Emiatt azonban a piacok kínálata is visszaesett, hiszen sok termelőnek már nem éri meg piacozással töltenie idejének jelentős részét, ha nem tud elegendő árut eladni. A kínálat visszaesése miatt további vásárlók pártolnak el a piacoktól, tovább csökkentve a keresletet, ami viszont újból csak negatívan hat a kínálat alakulására. És így tovább.

A folyamathoz végül az is hozzátartozik, hogy sok városban az utóbbi években a hagyományos piacokat a piacterek és -csarnokok felújítását követően adminisztratív és fizikai módszerekkel lehetetlenítették el: a piacok igazi értékét jelentő kis- és őstermelőket vagy egyenesen kitiltották vagy a számukra irreálisan magas helypénzekkel távolították el.

Helyükre pedig betört az árujukat a nagybani piacról beszerző, hatalmas profitra szert tevő zöldségkereskedők hada, akik egyrészt sokszor bizonytalan eredetű tömegárut forgalmaznak, másrészt viszont gyakorlatilag lefölözik a mezőgazdaságból nyerhető hasznot, amiből a valódi termelőknek alig-alig jut valami.

Néhány következmény

A termelők ebben a folyamatban kilátástalan helyzetbe kerülnek, hiszen legfontosabb értékesítési csatornájuktól esnek el. A beszerzéseiket logisztikai központokon keresztül végző kereskedelemi hálózatok számára ugyanis ők nem partnerek – sem mennyiségben, sem minőségben.

A nagy rendszereknek nagy mennyiségű és állandó minőségű termékekre van szükségük (pl. több tonna egyen méretű paradicsomra), amit a kis üzemméretű, fenntartható módon és léptékben termelő termelők nem tudnak önmagukban előállítani, és ha meg is próbálkoznak vele, azok többnyire nem a hagyományosan megtermelt fajták.

Ráadásul a beszállítók kereskedőkkel szemben eleve kiszolgáltatott helyzetben vannak: a kereskedelmi cégek az általuk nyújtott „piacért” ugyanis nem elégednek meg a termékekre rakott árréssel. A termékek forgalmazásáért különböző szolgáltatásokra hivatkozva különböző díjakat kérnek (pl. belistázás, reklámköltség), viszont az áruért sokszor csak jóval később fizetnek. A tőkehiányos kis gazdaságok ezek súlya alatt egyszerűen összeroppannak.

Bár nem ez az egyedüli ok, de kétségkívül ez a folyamat is hozzájárul ahhoz, hogy milyen helyzetbe került a magyar mezőgazdaság és vidék. A gazdaságok száma az utóbbi négy évtizedben folyamatosan csökkent – 1971-hez képest 2010-ben számuk kevesebb mint harmada volt, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig 1998 és 2008 között 274-ről 174 ezerre esett vissza.

Csökken az élelmiszertermelés volumene is: a Magyarországon megtermelt állati termékek mennyisége például (legyen szó tejről, húsról, tojásról vagy akár halról) 1990 óta minden kategóriában jelentősen csökkent (tejből évente egy milliárd literrel termelünk kevesebbet), miközben az egy főre jutó fogyasztásuk nem mérséklődött ilyen arányban (egyedül a húsé esett vissza mintegy 15%-kal, a halé ugyanakkor 30%-kal nőtt).

Ez nem csak azt jelenti, hogy csökken az ország exportpotenciálja (hisz a termelés visszaesése a külföldi kereslet visszaesésének is köszönhető), de azt is, hogy Magyarországon fogyasztott élelmiszerek egyre nagyobb hányada származik importból. Azaz, az ország az élelmiszertermelés szempontjából is egyre kevésbé független.

Miközben folyamatosan csökkent az utóbbi évtizedekben az egyéni gazdaságok száma (2000-hez képest 40%-kal) és a mezőgazdaságilag hasznosított területek nagysága is (1990 óta közel egymillió hektárral), a birtoknagyság növekedő tendenciát mutat. Az 50 hektár alatti területen gazdálkodók száma 2000 és 2010 között 25-50%-kal csökkent, és egyedül az 50 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó egyéni gazdaságok (különösen a 100-300 hektár esetében, ahol a növekedés 100% feletti volt).

Márpedig ez nem feltétlenül pozitív folyamat: minél nagyobb egy gazdaság, annál nehezebb fenntartható módon megművelni.

Jelentősen csökkent (31-ről 19%-ra) a saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítők aránya (az egyéni gazdaságok 60%-a csak saját fogyasztásra termel), miközben a kifejezetten piacra termelő nagyok aránya – folytatva a növekedési tendenciát – tíz év alatt 12 százalékponttal lett nagyobb (19,6%).

Ami pedig talán még szomorúbb: folyamatosan nő a gazdálkodók átlagéletkora, ami 2010-ben már 56 év volt. A gazdálkodók társadalma öregedik: a fiatal (34 éves és ez alatti) gazdálkodók aránya az utóbbi tíz évben 9-ről 7%-ra, a 35 és 54 év közötti korosztályé 41-ről 36%-ra csökkent, ugyanakkor az idősebbek (55 év felettiek) aránya 50-ről 57%-ra nőtt.

Mindez együtt jár a vidéki térségek elöregedésével, kilátásaik romlásával, de azzal is, hogy egyre kevesebb lehetőséged lesz arra, hogy magad döntsd el, mit szeretnél enni. Az élelmiszerek egyre nagyobb része lesz külföldi eredetű és tömegáru, miközben a hagyományos tájak teljesen átalakítja az új gazdasági rend, amiben a vidéknek már kevesebb és teljesen más szerep jut.

A vidéki térségek szemmel láthatólag lemaradnak:

  • legalább 20-30%-uk nélkülözi a felzárkózás legcsekélyebb esélyét is, miközben
  • a jövedelmileg szegény háztartások közül a falusiak aránya 47,2%, és
  • a nagyon szegény magyar lakosság megközelítőleg kétharmada vidéki településeken él.

Piaci eszköz a kezedben

Ha téged is aggaszt mindez, ne hagy annyiban! Az egyik legkézenfekvőbb megoldás, ha új életet lehelünk a piacokba – ehhez Rád is nagy szükség van.

Azon túl, hogy akár csatlakozhatsz a piac-mentők egyre szélesedő táborához, még egyszerűbb, ha újra elkezdesz piacra járni. Fedezd fel a lehetőségeket, ismerd meg a termelőket, élvezd a sokszínűséget!

Ilyen módon egyaránt

  • nagyobb jövedelemhez juttatod az arra nagyon is rászoruló termelőket;
  • jelzed az önkormányzat felé, hogy van még érdeklődés a hagyományos piacok iránt;
  • példát mutatsz másoknak, hogy nem csak szupermarketekben lehet vásárolni;
  • nagyobb lehetőséged van ténylegesen eldönteni, mit egyél (azt inkább a kínálat szabja meg, nem pedig a termékmenedzserek);
  • csökkented a vásárlással és élelmiszerfogyasztással járó környezetterhelést, mert a piacra vihetsz magaddal saját tejeskannát, kosarat, pamutzsákot, dobozt stb., hogy abban vidd haza a dolgokat, és a piacon nagyobb eséllyel kapsz valóban helyi, pár kilométerről származó termékeket;
  • részletesebben tájékozódhatsz a termékek előállításáról és felhasználási lehetőségeiről is;
  • erősíted a közösséged, hisz a piac egyben a találkozások, rövid csevegések, információcserék és pletykálkodások színtere is;
  • együtt élsz az évszakokkal: a piacokon a termelők idénytermékeket árulnak.

Persze, vigyázz, vannak, akik visszaélhetnek tudatosságoddal. Az ál-kofák és ál-gazdák sokszor nemcsak, hogy nem a saját terményeiket árulják, hanem esetleg pontosan ugyanazt a nagybani piacról származó tömegárut, amit a zöldségesek többsége.

Ezért érdemes minden esetben beszélgetni, megismerkedni az árusokkal, megtudni, kik ők, honnan jöttek, miket termelnek. Hosszú távú barátságokra is szert tehetsz így, ami a vásárolt élelmiszerek legjobb garanciája lehet: a visszatérő vásárlót mindenhol megbecsülik.

A hozzád legközelebbi piacot megtalálod a Zöld Térképen (ha mégsem, kérünk, tedd fel!), de érdemes tájékozódni az idősebb szomszédoknál, rokonoknál, hogy hova érdemes menni, hogy igazán jó termelői árut kapj.

Mukkne képe
Mukkne
2 év

Hetente egyszer, de előfordul, hogy kétszer is a piacon vásárolok.

Veronika Nagy képe
Veronika Nagy
2 év

Minden héten a piacon vásárolok ,közel van ,főleg zöldségféléket veszek amiket nem termelek meg pl. káposzta, kelkáposzta, karfiol, gomba stb

Macska képe
Macska
3 év

Minden féle piaci vásárlás érdekes? :-)

Macska képe
Macska
3 év

A piacon hetente 1 X tutira vásárlok.

Dóra Dulay képe
Dóra Dulay
3 év

Hetente 3-szor vásárolok piacon.

Blazsek Mónika képe
Blazsek Mónika
4 év

Szeretek piacon vásárolni ráadásul van is egy a közelben.

Ronkóné Papp Tünde képe
Ronkóné Papp Tünde
4 év

Szatyor klub tagjaként minden héten közvetlenül a termelőktől vásárolok :) Ami kimarad, azt is igyekszem a helyi piacon megvenni.

Tímea Szijártó-Vizovicki képe
Tímea Szijártó-...
4 év

Minden szombaton a piacon vásároljuk be az alap élelmiszereket. :)

zsorzsua képe
zsorzsua
4 év

Egyértelműen piac, teljesen más a hangulata és az eredmény is "finomabb".

Andrea Balogh képe
Andrea Balogh
4 év

Piacolok min. heti 2X!

Erika Benya képe
Erika Benya
4 év

Tegnap termelői piacot tartottunk a Csontváry sétányon Pécsett és minden pénteken megrendezésre kerül 14-17 óráig. Vásároltam is. :) Ha, erre jársz pénteken nézz be hozzánk.

krisztina0823 képe
krisztina0823
4 év

Én a helyi zöldségestől vásárolok, vagy az itteni, a gesztelyi termelőktől.

bonnyka képe
bonnyka
5 év

Minden szombaton a piacra járok beszerezni a heti menühöz a hozzávalókat. Megválogatom, kinél vásárolok, már ismerem azokat, akik maguk termelik meg a zöldségeket. Már ők is ismernek, törzsvevő vagyok náluk:) Az s.k. hentes is a kedvencem, aki megtermeli a takarmányt, sertéseket tart, majd feldolgozza a húst. Finom, felesleges adalékanyagtól mentes áruja van.

Raczko Tímea képe
Raczko Tímea
5 év

Imádom a 15. kerületi kis piacot. Rendszeresen járok le, és így szerencsére nagyon ritkán kell nagyobb bevásárló központba mennünk. Össze sem lehet hasonlítani az itt vásárolt sárgarépa, fehérrépa ízét a multikéval. Szombatonként rendszeresen jön egy néni és egy bácsi, az ő zöldségeik felülmúlhatatlanok!!

lendvaip képe
lendvaip
5 év

szeretek a piacon vásárolni. néha az újpesti ökopiacra is betévedek.

Judit Holovecz képe
Judit Holovecz
6 év

Nagyon szeretek piacon vásárolni, szóba elegyedni az eladó nénikkel és bácsikkal. Olyan hálásak egy kedves szóért, mosolyért.