Túlóra

Kihívás

Ezen a héten nem túlórázok egyszer sem.

Eredmény

Több életem lesz a munka mellett.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

Nem égne ki senki sem a munkájában és kevesebben halnának meg a munkával járó stressz miatt.

Adatok


15 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Összes megtakarítás

A lelked a vállalatot illeti meg?

Hivatalos adatok szerint 2005-ben a magyar munkavállalók több mint 5%-a, mintegy 178 ezer főtúlórázott. Hetente átlagosan 10 órával töltöttek a munkahelyükön, aminek a negyedét ki sem fizették (ebben a tekintetben a nők újfent hátrányosabb helyzetben vannak).

A túlórázással leginkább sújtott ágazatok az építőipar és a különböző pénzügyi területek voltak, ahol a dolgozók közel tizedét érintette a dolog. A vezetői, illetve felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak túlóráznak a legnagyobb arányban, a túlórák számát tekintve azonban a fizikai dolgozók túlóráznak többet.

És ezek persze csak a hivatalos adatok. Azt megbecsülni sem lehet, mi a valóság, mennyi időt töltünk a munkánkkal valójában, hiszen sok túlóra önkéntes, talán még a főnök sem tud róla. Mindenesetre jól jelzi az ezzel kapcsolatos beállítottságunkat, hogy egy 2004-es felmérés szerint egész Európában Románia után Magyarországon értenek a legtöbben (a népesség mintegy harmada) egyet azzal az állítással, hogy „első mindig a munka, még akkor is, ha emiatt kevesebb szabadidő marad.”

Egy másik felmérés pedig azt mutatta ki, hogy a 25-44 éves korosztály nagyobb része elégedetlen a szabadidejével, s csupán minden harmadik személy érzi úgy közülük, hogy elegendő szabadideje van – ráadásul sokan úgy vélik, a jövőben még súlyosabb lesz a helyzet.

Beleszakadni a munkába

A túlórázás több szempontból is problémás, amelyek közül a legnyilvánvalóbb az, hogy elveszi az időt a szabadidőtől. A túlórázás ráadásul ki is meríti az embert, így hosszú távon vissza is üthet, hiszen ahogy nő a kimerültség és a fáradtság, olyan mértékben csökken majd a munka hatékonysága.

De a sok túlórázásnak a pszichikai következményei a legsúlyosabbak: szép lassan belecsúszunk a teljesítménykényszerbe, a munkamániába, ami pedig beteges méreteket is ölthet és nagyon súlyos következményekkel járhat.

Egy nagyszabású kutatás keretében például kimutatták, hogy a rendszeres túlórázás veszélyezteti az egészséget: azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei (például a szívinfarktus). Ennek okai egyaránt rejlenek a túlórázásra hajlamos emberek személyiségjegyeiben (hajlamosak másokkal vetélkedni, feszültebbek), a túl sok irodai tartózkodás által kiváltott problémákban (depresszió, félelmek), de a kevesebb alvásban is.

Ennek a felismerésnek a fényében joggal feltételezhető az is, hogy a sok túlóra is közrejátszik abban, hogy a szívinfarktusok számát tekintve (amiben az aktív korú, 40-60 éves férfiak a legveszélyeztetettebbek) Magyarország világelső.

Talán ha jobban odafigyelnénk a munka-szabadidő helyes egyensúlyára, és a munkaidő leteltével le tudnánk tenni a munkát, az a halálozási statisztikákon is javítana.

Mit tehetsz?

Változtass szokásaidon! Próbáld ki, hogy egy hétig nem túlórázol egyszer sem. Kezeld az idődet sokkal végesebb jószágként, és értékeld jobban szabadidődet.

Kezdj minden reggel tervezéssel: nézd végig, milyen feladatokat kell megoldanod aznap, és mire mennyi időt szánhatsz, hogy időben végezzél. Ha egyszerre csak egy dologra figyelsz és növeled munkád hatékonyságát, alighanem kevesebb idő alatt is el tudod végezni feladataidat.

Ami pedig nem fér bele az idődbe, azzal ne foglalkozz – keress neki helyet a következő napokon.

A munkaidőd végén tedd le a tollat, kapcsold ki a számítógépet és menj el a munkahelyedről. Otthon pedig még véletlenül se nézd meg a munkahelyi emailjeidet. Bármennyire is úgy érzed, rengeteg lenne a tennivaló, foglalkozz inkább mással – családoddal, pároddal, barátaiddal, sporttal vagy épp a hobbiddal.

És végül: értékeld újra munkádat, találd meg benne az értelmet, de mindezt úgy, hogy közben az ésszerű kereteket is felállítod.

Ilyen módon újra felfedezed, hogy van élet a munkán kívül is, vigyázol az egészségedre, és sikerül megtartanod a munkáddal kapcsolatos lelkesedésedet és lendületedet.

micimacko